Életmódunk hogyan függ össze az elhízással?

Felgyorsult társadalmunk

Életünk felgyorsult. Gyorsan kell felkelni, munkába sietni, és aztán gyorsan dolgozni. Napközben egyre általánosabbá vált, hogy ebédre csak bekapunk valamit a közeli gyorsétteremben, vagy csak felkapjuk a telefont, és rendelünk valamit a szomszéd kifőzdéből. Ha mégis főzésre adjuk a fejünket, akkor gyakran nyúlunk mélyhűtött, mirelit ételekhez, vagy az előre feldolgozott élelmiszereket használjuk. „Fő” a gyorsaság. A menük mellé sokszor csapnak egy cukros üdítő italt, és már a boltban kapható gyümölcslevek is magas cukortartalommal és adalékanyagokkal vannak tele. A vízfogyasztásunkra jóval kisebb hangsúlyt fektetünk, mint kéne, hiszen napközben kényelmesebb egy finom, krémes kávét kortyolgatva végezni a munkát, vagy energiaitallal túlpörgetni az egyébként is kimerült szervezetünket. A nagy hajtás növeli a stresszt az életünkben, ami anélkül is jelen volt már. Sokan sajnos a stressz kezelésére jóga helyett inkább kiugranak egy cigi-szünetre, vagy egy hétvégi buliban, esti sörözgetésben „szabadítják fel” magukat. Mindehhez mostanában pedig már arra sincs különösebben szükség, hogy nagyon megerőltessük magunkat, hiszen Magyarországon 100 háztartásból 70 már rendelkezik minimum egy saját autóval a KSH adatai alapján, ha pedig nincs autónk, akkor is rendelkezésünkre áll a tömegközlekedés. Egy 2019-es felmérés azt mutatta, hogy társadalmunk 40%-a végez ülő munkát, 11%-a egy helyben áll munka közben, 42%-a többnyire sétál vagy könnyű mozgást végez közben, és mindössze 6,7%-a az, aki nehéz fizikai munkát csinál. Ezek a számok a Covid-19 óta  az ülő és otthonról dolgozók irányába tovább nőttek!

Ezek után nem meglepő, hogy az elhízottak száma folyamatosan növekszik. Jelenleg 1,9 milliárd ember túlsúlyos, ami az Európai Unió 30-70%-át jelenti, illetve 600 millió ember számít elhízottnak, ez az Európai Unióra levetítve 10-30%. Mit is jelent pontosan, hogy valaki elhízott?

Elhízottról beszélünk, amennyiben a személy testtömege 20%-kal nagyobb, mint az ideális. Az ideális kiszámításához a testtömeg-indexet tudjuk segítségül hívni:

A személy kilogrammban megadott testsúlyát elosztjuk a méterben megadott testmagasság négyzetével. Pl.: Ha valaki 60 kg és 1,72 m; akkor =20,28  BMI (Body Mass Index – Testtömeg Index) értéke. A szakemberek összeraktak egy skálát, amely megmutatja, hogy az érték melyik tartományba tartozik. Eszerint:

<18                       kórosan  sovány
18-25 között       normál testsúlyú
25-30 között       túlsúlyos
30-35 között       enyhe elhízás
35-40 között       közepes elhízás
40<                        súlyos elhízás

Fontos hangsúlyozni, hogy a kiértékeléskor figyelembe kell vennünk az illető nemét, csontozatát, valamint, hogy sportoló-e.

Az elhízás szubjektív?

Ha megnézzük a régi szépségideáljainkat, láthatjuk, hogy nem a jelenkor modell alkatai voltak divatban. Ugyanúgy, ahogy bizonyos afrikai területeken máig az járja: „minél nagyobb, annál jobb”, csakúgy, mint Japánban a nagy érdeklődésre számot tartó szumo harcosok körében. Amerikában az elmúlt időszakban elindult egy olyan irányzat, hogy a túlsúly és a zsírpárnák teljesen természetesek, illetve amellett, hogy a hölgyek nagyobb mértékben fogadják el magukat, több kampány indult, hogy a férfiak körében is a „teltkarcsúbb” nők a preferáltabbak. Így kijelenthetjük, hogy esztétikai szempontból az elhízás teljesen szubjektív.

Sajnos azonban egészségügyi szempontból ez már nem mondható el. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a 10 LEGSÚLYOSABB egészségügyi problémák közé tartozik, hiszen számos betegségben jelentős rizikófaktorként van jelen:

• Érelmeszesedés, magas vérnyomás, koszorúér-betegségek, agyér-katasztrófa és érelzáródás (25 kg/felett, minden 5 kg/ BMI növekedés  40%-kal nagyobb szív-, érrendszeri rizikót jelent)
• cukorbetegség
• rák
• ízületi betegségek
• köszvény
• alvási apnoe /alvási légzéskimaradás/
• epehólyag-betegségek
• csökkent gyógyulási hajlam
• depresszió és öngyilkossági hajlam
• A Covid-19 kapcsán pedig a legutolsó statisztikák azt mutatják, hogy a lélegeztető gépre tett betegek 90%-a volt túlsúlyos /Bedros J. Róbert; az Országos Obezitológiai Centrum vezetője/

 

Diéták

Ezeket végiggondolva hamar megfogalmazódhat az emberben, hogy szívesen megszabadulna azoktól a plusz kilóktól, amelyek a mindennapjait nehezítik, és a jövőjét kockáztatják. Mit tehetünk? Az internetet megnyitva hamar számos „remek” ötlet ugrik elő, onnantól kezdve, hogy „Bekapod ezt a tablettát és szárnyaid nőnek”, egészen odáig, hogy már-már a középkor kínzókamráiban átélt szenvedésekkel kell sújtanunk magunkat, ha eredményeket szeretnénk elérni. A kísérletezés azonban amellett, hogy sok esetben nem hozza meg a megfelelő eredményt, veszélyes is lehet! A diétákkal próbálkozók széles körében ismert a „jojó” effektus, amely azzal jár, hogy az ember lead valamennyi kilót, azonban ahogy megszakítja a diétát, jó esetben ugyanannyi kilót, rossz esetben –és sajnos ez történik túlnyomó részt- több kilót vissza is szed magára. Ez amellett, hogy rettentően lélekölő és nagyon megterheli az önbecsülésünket, kimondottan növeli a szív és érrendszeri megbetegedések rizikóját, ugyanis hatalmas megterhelést jelent a szívnek, és éppen ezért növekedett meg a szívhalál a diétázók körében. Tehát azt lehet megállapítani, hogy amellett, hogy a különféle diéták nem hozzák meg a tartós eredményt, kimondottan károsak tudnak lenni a szervezetünkre!

A szakemberek a fogyáshoz és aztán az ideális testsúly fenntartásához teljes életmódváltást javasolnak. A felesleg kialakulása sem egyik napról a másikra történik. Jól is néznénk ki, ha este nádszál vékonyan befeküdnénk az ágyba, reggel pedig negyven kiló plusszal kelnénk ki az ágyból. Szerencsére ez nem így működik. Ahhoz a negyven kg pluszhoz is hetek-hónapok-évek kellettek; egy életmód kellett, amely ahhoz vezetett, hogy folyamatosan töltődjenek a zsírraktáraink, ne pedig fogyjanak/állandósuljanak. Így nem várhatjuk azt sem, hogy ugyanaz az életmód, amely ehhez a súlyfelesleghez vezetett –akár megszakítjuk diétával, akár nem- eljuttat minket a tökéletes alakhoz. Ha ugyanazokat a dolgokat ugyanúgy tesszük, azzal csupán ugyanazt az eredményt fogjuk elérni.

Életünk fontos alapköveken áll, nem lehet csak egyetlen részével tökéletességet teremteni, részét kell képeznie lelkünk harmóniájának, szellemi fejlődésünknek, ahogy testünk megfelelő karbantartásának is.

Test karbantartás

Szervezetünk nagyszerűre van alkotva. Megfelelő ellátás mellett sejtjeink képesek nagyszerűen működni, s ezáltal szöveteink, szerveink és szervrendszereink is tökéletesen ellátják a feladatukat.. Apró részekből építkezünk, és ezáltal kapjuk meg a nagy egészt. Ehhez azonban alapjaiban szükség van rá, hogy figyeljünk a részletekre.

„A tested egy templom” tartja a mondás. A templomba azonban nem viszünk szemetet, főleg nem minden egyes nap vödör számra. A statisztikák azt mutatják:

• a lakosság ötöde eszik NAPONTA valamilyen édességet
• minden 10. férfi nagyivónak számít
• a nők ötöde, a férfiak egyharmada dohányzik

Ahogyan csábító egy szelet jó cukros süti vagy csoki szelet, ahogy csábító bódítani a tudatunkat egy kis alkohollal vagy stresszes időkben egy-egy szál cigarettába slukkolni, hosszútávon mindegyik esetben hatalmas károkat tudunk okozni. A káros szokások rossz mivoltával mindannyian tisztában vagyunk, de annál nehezebb megállni, hogy ne tegyük meg, hiszen most olyan jó, a rossz dolgok pedig valahol távol a jövőben lesznek csak, és még az sem biztos, mert addig még olyan sok minden történhet! Ez az állítás azonban csak félig igaz. Ezek jó része már az elején is problémákat okoz, csupán a szervezetünk remek problémamegoldó, és ezért „nagy egészben” nem igazán érezzük. Vannak apró tünetek, mint a dohányzás és az alkohol esetében a bódultság, apró kellemetlenségek, vagy a cukros ételek esetében a túlpörgöttség (gyerekek esetében jól megfigyelhető), illetve rossz alvás, amelyeket az élvezet miatt könnyen elfelejtünk. A szervezetünk azonban folyamatosan jelzéseket küld, hogy figyelmeztessen minket, hogy veszély van, egészen addig, amíg a károsodás olyan mértéket nem ér el, amelyet már nem képes ellensúlyozni. Ilyenkor rohanunk az orvoshoz, hogy ő majd az évtizedek alatt aprólékos munkával tönkretett testünket egy tablettával hozza helyre. Csoda, hogy legtöbbször kudarc a vége?  Tudatosítanunk kell, hogy azért az egy szelet csokiért, tortáért, egy szál cigiért vagy doboz sörért mit vagyunk hajlandóak a jövőben kiállni.

A 2019-es ELEF felmérésben megkérdezettekből csaknem mindenki (a magyarok 98%-a) úgy véli, hogy tud tenni az egészségéért, ebben pedig nem is tévednek. Az életmódunk egy kiemelkedően fontos része testünk átmozgatása. Ennél azonban nagyon fontos kiemelni, hogy rendszeres testmozgásról beszélünk, ugyanis a rendszertelen „neki-neki lendüléssel” ahelyett, hogy egészségünket támogatnánk, pont az ellenkezőt érjük el. Amennyiben valaki nem fizikailag aktív, a szervezete stresszként éli meg a sportot, és ekképpen is fog rá reagálni rá, illetve különböző mozgások különböző hatást válthatnak ki egy egészséges vagy beteg, egy fiatal vagy egy idősebb szervezetben. Így történhet meg, hogy a sport végzése lehet jelentéktelen is, sőt még káros is! Ez már az egyén egészségi állapotától és a mozgás fajtájától függ.

A rendszeres testmozgás ezzel szemben jelentősen tudja támogatni az egészségünket, illetve fogyásunkat. Legelőször a szívünket kezdi el regenerálni, hiszen erősíti a szívizmainkat, amelyek erősebb összehúzódásra lesznek képesek. A szív hosszú távon adaptálódik a rendszeres mozgáshoz, így nyugalmi állapotban is hatékonyabb működésre lesz képes, azaz ugyanazt a mennyiségű vért kevesebb összehúzódással lesz képes megmozgatni. A sport csökkenti a koleszterin szintjét, a lerakódásokat az erekben, aminek köszönhetően az ereink átjárhatóbbak lesznek. Ezek miatt csökkenti a vérnyomást, javítja az inzulin-érzékenységet, megelőzi a szívkoszorúér betegséget és az agyvérzést is!

Szív és érrendszerünk mellett hamar érezhető pozitív változás figyelhető meg agyunk és az ezzel kapcsolatos területeken is. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) felmérése szerint:

• a fizikai aktivitás csökkenti a depresszió és a szorongás tüneteit
• javítja a gondolkodást, a tanulást
• oldja a levertséget, feszültséget
• javítja az alvás minőségét, illetve az általános közérzetet

 

A rendszeres testmozgás további pozitív hatásairól itt tudsz bővebben olvasni:

A súlyfelesleg leadásánál pontosan ezek miatt a pozitív hatásai miatt is javasolják a testmozgás bevezetését és állandósítását az új életmódunkba az orvosok.

Az elhízás (obezitás) lényege a kóros zsírfelhalmozódás a szervezetben. Bármilyen testmozgás, amely energiát használ el, kalóriákat éget el, azaz elősegíti a fogyást. A zsírunk testtájanként különbözőképpen reagálhat az aktívabb fizikai életre, így az az elmélet, hogy a dolgoztatott izomzat környékén elhelyezkedő zsírok jobban fogynak, nem állja meg a helyét. Viszont a hasi zsírszövet mobilizálható az edzésekkel, ezért is javasolják a folyamatos mérleg kémlelés helyett a fogyás ellenőrzésére a hasi körfogat mérését.

A súlytöbblet viszont, ahogy az előbbiekben is említettük, nem egy éjszaka alatt rakódott ránk, így fontos a legelején tisztázni magunkkal, hogy a leadása is hosszú időt vehet igénybe. Pontosan emiatt van rá szükség, hogy az ember elsősorban saját magával türelmes legyen, és következetesen, minden nap megtegye a szükséges lépéseket. Az idő folyamán, ahogy egyre könnyebben megy a testmozgás végzése, illetve ahogy egyre több a sikerélmény, egyébként is pozitív részeként lesz jelen az életünkben, de nem árt már a legelejétől arra törekedni, hogy élvezhetővé tegyük, hogy ne kényszer legyen a mindennapokban, hanem valós szórakozás.
Az, aki hosszú idő óta nem végez testedzést mindenképpen lassan és mértékkel kezdjen bele, nagy túlsúly vagy betegség esetében az orvosával konzultálva. A testünk túlterhelése könnyen vezethet fájdalomhoz, aminek pedig hamar lehet a vége az elkedvetlenedés és a megszokott életmódunkra visszatérés, vagy még rosszabb: egy komoly sérülés, amely miatt akár hosszú időre is ágynyugalomra kényszerülünk. Ezeket a sport választásánál is figyelembe kell venni, és az elején inkább a sétával, úszással, biciklizéssel érdemes kezdeni. Nem szabad kétségbeesni, ha nem futjuk le egy hét után a maratont és csak egy km-t bírunk sétálni, mert hosszú távban gondolkozunk, és egy olyan életmód alapjait kezdjük el letenni, amivel az egész életünk egy boldogabb és egészségesebb mederben folyhat tovább (és később akár a maratont is elérhetjük).

Amennyiben a súlycsökkentést csupán étrendi megszorítások bevezetésével igyekszünk elérni, alapanyagcserénk alacsonyabb lesz, és a fogyás esetleg meg is állhat. Már heti háromszori torna is elég ahhoz, hogy alapanyagcserénk ne csökkenjen és a testsúly csökkenése folytatódjon, csakúgy, ahogy a mozgás segítséget tud nyújtani az étvágy kontrollálásában is. Ezért a rendszeres testmozgás nagyon fontos  a súly csökkentéséhez, általában viszont nem elegendő a fogyáshoz, illetve annak megtartásához, ehhez az orvosok teljes életmód váltást javasolnak, melynek fontos része a táplálkozásunk is.

Táplálkozás

A túlsúly alapvetően úgy alakul ki, hogy az ember több kalóriát fogyaszt el, mint amennyit felhasznál. Ennek hátterében több ok is szerepelhet:

• Betegség
• Genetikai háttér
• Lelki okok
• Társadalmi szokások

 

Sokan nincsenek azonban tisztában vele, hogy ezek közé tartozik a „B” típusú alultápláltság is. Megdöbbentő, hogy a néha „túltáplált” jelzővel illetett ember révén használjuk az „alultáplált” kifejezést, ez viszont nem tévedés. Az „A” típus sokkal közismertebb, ilyenkor az ember szeme előtt azonnal megjelennek a csontra fogyott afrikai éhező gyermekek, a „B” típus azonban hasonlóan rémisztő következményeket tud maga után vonzani.

Régen a természet adta táplálkozásunk tele volt vitaminokkal, ásványi anyagokkal, egészséges zsírokkal (megfelelő volt az Omega6-Omega3 arányunk), növényi mikrotápanyagokkal, béta-glükánokkal (az élesztőgombák falában megtalálható vegyület), illetve rostokkal.

Ma azonban ipari mértékeket ölt az állattenyésztés, mely során az állatok testében felhalmozódnak az antibiotikumok, amelyeket mi is elfogyasztunk.  Az állatok tenyésztése során arra teszik a hangsúlyt, hogy az állatok minőség helyett nagy súlygyarapodást érjenek el rövid idő alatt, de tápértékük ezáltal csökken. A növényeinket végeláthatatlan mezőgazdasági táblákon termesztjük, vegyszerekkel elpusztítva a rajtuk élősködő kártevőket. A mesterséges, sokszorosan feldolgozott élelmiszereink cukortartalma nagyon magas, tápértékük alacsonyabb és sok az üres kalória bennük. Rosttartalmuk alacsony és kevesebb az egészséges zsír (felborult az Omeg6-Omega3 arány) bennük.

A szervezetünknek szüksége van élelemre, hogy jól tudjon működni, így jelez nekünk, hogy éhes. Mi pedig olyan ételeket adunk neki, amelyben alacsony a tápanyag, helyette viszont jó magas a cukortartalom, az üres kalória. A szervezetünk ugyan elraktározza, de a megfelelő működéshez szükséges tápanyagokat nem kapta meg, így továbbra is jelzi számunkra, hogy éhes. Az éhségérzetünk folyamatosan jelen van, és ennünk kell, azonban ezek a táplálékok nem megfelelőek a számára, hogy ellássa a feladatát. Így alakul ki a „B” típusú alultápláltság is, mely során a szervezetünk valós tápanyagokkal, vitaminokkal, egészséges zsírokkal, rostokkal nincs megfelelően táplálva, hiányoznak a szervezetünkből a legfontosabb tápanyagok. Tehát táplálkozásunk során nem a mennyiségi kérdést kell elsősorban újragondolni, hanem minőségbeli változtatásokat kell kieszközölni.