A 21.század elejére az orvostudomány hihetetlen fejlődést ért el, laborban vizsgáljuk a vérünket, különböző sugarakat használunk a betegségek felismerésére és kezelésére és gyógyszerek garmadája áll rendelkezésre a tünetek enyhítésére.
Mégis azt látjuk, hogy egyre fiatalabb korban jelennek meg a civilizációs betegségek, mint a cukorbetegség, a magas vérnyomás, az emésztőrendszeri panaszok, az allergiák és az egyre fiatalabb korban jelentkező idegrendszeri rendellenességek. Van-e bármilyen közös tényező ezek mögött és ha igen, mit tehetünk a legyőzésére?
A 21. század elejétől kezdve egyre nagyobb figyelmet szentelnek a tudósok a gyulladás jelenségének, ami az összes civilizációs betegség mögött megtalálható. A „titkos gyilkosról” egyre több tanulmány jelenik meg, kutatva az okát és a megoldást.
A gyulladást mindannyian ismerjük, hiszen valamennyiünkkel előfordult már, hogy megszúrt egy méhecske, belement az ujjunkba egy szálka, megégettük a kezünket a forró sütővel vagy egy bakteriális fertőzés miatt begyulladt a torkunk. Bármilyen, a szervezetet érő „támadásra” a test immunrendszere /védekezőrendszere/ gyulladásos reakcióval válaszol. Elindul egy láncreakció, amelynek a végén megszabadulunk a ránk nézve veszélyes „támadótól” és visszaáll az eredeti működés. Ez az akut gyulladás, melynek jól felismerhető tünetei vannak: a támadás helye bepirosodik, fáj, megduzzad, felforrósodik és az a terület vagy szerv kiesik a működésből. Sokszor az egész szervezetet mozgósítja a védekezőrendszerünk, ilyenkor láz jelentkezik. Ez jó nekünk, hiszen védi a testünket.
Sajnos előfordul, hogy az immunrendszer működési zavara miatt a szervezet saját sejtjei ellen indít védekező reakciót, ilyenkor beszélünk autoimmun betegségről, ami már nem jó nekünk, a védelem helyett pusztít.
Időtartam szerint a gyulladás lehet túl heveny /hiperakut/, ami akár hirtelen halálhoz vezethet, lehet heveny /akut/, ami 3-4 nap alatt lezajlik, lehet elhúzódó, félheveny, ami 4-8 hétig is tarthat és idült, vagy krónikus, ami éveken keresztül fennáll.
A tudósok úgy találták, hogy a civilizációs betegségeink megjelenését krónikus, lappangó gyulladás előzi meg és amikor a tünetek megjelennek, akkor már gyakran komoly szöveti és szerv-károsodást látunk.
Miért válik a védekezőrendszer működése, melynek a feladata a szervezet védelme, károssá és pusztítóvá?
Itt érdemes még egy fogalommal megismerkednünk: a homeosztázis kifejezéssel. Ez az élő szervezet alkalmazkodóképessége a változó külső és belső környezethez, mellyel biztosítja önmaga viszonylagos biológiai állandóságát. Ez feltételez egy bizonyos egyensúlyi állapotot, amely elég szűk határok között mozog. Az egyensúly fenntartásához szükséges a megfelelő minőségű levegő, víz, megfelelő külső hőmérséklet, fehérjéket, szénhidrátokat, zsírokat, vitaminokat, rostokat és mikro-tápanyagokat megfelelő mennyiségben és arányban tartalmazó táplálék, valamint a jól működő emésztő, kiválasztó és hormonrendszer.
Ha az egyensúly felborul és nem tud rövid időn belül visszaállni, sejtszinten elindul a gyulladás, amely szép lassan krónikussá válik és hosszú évek alatt tünetek nélkül, csendben betegségek kialakulásához vezet. Ez a folyamat nem fáj, nem rohanunk vele orvoshoz, csak amikor már a nagyobb szövetpusztulás miatt megjelenik betegség formájában.
Mit tehetünk, ha szeretnénk megőrizni vagy visszanyerni az egészségünket? A gyógyszerek kezelik a tüneteket, de valódi változást csak életmód-váltással érhetünk el. Törekedjünk az egyensúly visszaállítására, amelynek része a több mozgás, a jó levegő, a jó minőségű, elegendő mennyiségű víz fogyasztása, a minőségi alvás és a vitamindús, rostdús táplálkozás. Takarítsuk ki szervezetünkből a káros anyagokat, állítsuk helyre a zsír-egyensúlyt és vigyük be a táplálékainkból hiányzó mikro-tápanyagokat.
Egy kis odafigyeléssel megelőzni a bajt mindig könnyebb, mint megküzdeni a betegségekkel!